Fede Alvarez „Vaksötét” című filmje a legjobb esetben egy feszes, zárt thriller – egy olyan erkölcsi játék, amely játszik a közönség lojalitásával, és úgy közvetíti főhősei szorult helyzetét, hogy mellettük érezzük magunkat klausztrofóbiában. Hosszú szakaszokon keresztül a film valós időben játszódik, és Alvarez és csapata figyelemre méltó érzékkel rendelkezik a film földrajzához, amelyet egy gyönyörű, megszakítás nélküli beállításban határoznak meg, amely meghatározza a teret a terror e nagyrészt egyetlen beállításban játszódó gyakorlatához.
Alvarez bölcsen tette, hogy újra összeállt a „Gonosz halottak” sztárjával, Jane Levyvel, egy olyan színésznővel, aki nagyon kevés karakterfejlődésből is sokat tud kihozni, és fizikailag is figyelemre méltóan félelmet nem ismer, és még bölcsebb volt, hogy Stephen Langot választotta, aki évtizedek óta fantasztikus karakterszínész, és itt kapta meg egyik legemlékezetesebb szerepét. Mint sok ilyen típusú film, a Vaksötét, ahogy halad az elkerülhetetlen végkifejlet felé, a feszültséget sokkoló értékkel helyettesíti, de addig a pontig annyira jól működik, hogy a szíved valószínűleg túl gyorsan fog dobogni ahhoz, hogy érdekeljen.
Rocky (Levy), a barátja, Money (Daniel Zovatto) és a bárcsak-az-lenne-pasija, Alex (Dylan Minnette) Detroit gazdag külvárosában rabolnak ki házakat. Alex apja egy biztonsági céget vezet, ezért olyan kulcsokhoz jut hozzá, amelyekkel sokkal kevesebb „betörést” lehet elkövetni a betöréses lopásoknál. Rockynak van egy szörnyű anyja és egy kishúga, akikért bármit megtenne, hogy kijusson a diszfunkcionális és veszélyes otthonukból.
Belefáradva a gyors munkákba, amelyekből néhány szép órát és ékszert szereznek, Money egy lehetséges bűncselekménybe botlik, amely valóban megváltoztatná az életüket. Detroit kietlen, lepusztult szívében – a sok szomszédok és kevés aktív közmű nélkül álló háztömb egyikében – él egy vak férfi (Lang). Néhány évvel korábban a lánya autóbalesetben életét vesztette, és hatalmas összegű készpénzes kártérítést kapott, amelyről Money úgy véli, hogy a házban lévő széfben van. Rocky, Money és Alex egyszerűen bemennek és elviszik. A férfi egy vak veterán, aki egyedül él. Milyen nehéz lehet ez?
A Vaksötét” férfijai szinte semmilyen meghatározó jellemvonást nem kapnak, és ez a film rovására megy. Érezni lehet, hogy Alvarez siet a középpontba kerülni, amikor egy-két ütemet szánhatott volna arra, hogy okot adjon nekünk arra, hogy törődjünk Money-val és Alexszel azon túl, hogy az előbbi egy kemény fickó, az utóbbi pedig a kedves. Rocky/Levy egy kicsit jobban teljesít, mivel a színésznő néhány nagyon rövid jelenetét érezhetően sürgető érzéssel tölti meg.
Nem nyereségvágyból vagy szükségből rabol, hanem azért lopja el a pénzt, ami éppen egy széfben lapul, hogy megmentse a saját és a húga életét. Megszerzi a pénzt, mindannyian elmenekülnek Detroitból Kaliforniába, és mindenki boldogan él, amíg meg nem hal. Rocky dilemmájának összetett moralitása a „Ne lélegezz” egyik legérdekesebb narratív eleme. Elméletileg nem kellene drukkolnunk, hogy egy fiatal hölgy pénzt lopjon egy vak embertől, de mégis megtesszük.
És ez az erkölcsi összetettség éles fordulatot vesz, amikor a „Vaksötét” fő eseménye rosszul sül el. Anélkül, hogy közel annyit spoilereznénk, mint az előzetesek, csak annyit mondunk, hogy ez a három piti bűnöző messzemenően alábecsüli mind a célpontjuk otthonában uralkodó helyzetet, mind annak lakójának bizonyos képességeit. A középső rész MVP-je vitathatatlanul Pedro Luque operatőr, aki Alvarezzel együtt dolgozik azon, hogy nagyon világosan meghatározza a ház alaprajzát és azt, hogy karaktereink hol tartózkodnak benne.
Ellentétben a legtöbb modern horrorral, amely gyors vágásokkal és remegő kameramunkával próbál félelmet kelteni, Alvarez és Luque megérti, hogy annál jobban átérezzük a „Ne lélegezz” szorult helyzetét, minél világosabban meg tudjuk határozni, mi történik. Ahogy Lang és Levy macska-egér játékot játszik ebben az útvesztőben, a legjobb, ha tudjuk, hol vannak a falak. És persze még hatásosabb, amikor Alvarez és társai elhúzzák ezeket a falakat egy olyan pincében, amely véget nem érő polcok sorozatának tűnik, megismételve a főhős zavarodottságát és félelmét.
Van egy jelentős csavar a „Vaksötét” című filmben (ismétlem, ne nézd meg az előzetest), amely sokkoló értéket produkál (és még nyugtalanítóbb anyagot tesz lehetővé a későbbiekben), de majdnem úgy érzem, mintha elhibázott lépés lenne, mivel Lang karakterét egy határozott gonosztevő szerep felé tolja. Nekem tetszik az ötlet, hogy egy elhagyatott környéken lévő otthonban – egy elhagyatott negyedben – az erkölcsileg szürkébb területeket elfoglaló karakterek között folyik az akaratok harca. Az utolsó felvonásban van néhány olyan fordulat is, ami több hitetlenséget igényel.
A film középpontjában a „Vaksötét” feszült, sőt átélhető, ahogyan egy nagyon rossz döntést hozó fiatalok megpróbálnak elég ideig életben maradni, hogy kijussanak egy erőddé vált házból. Fiatalok milliói vannak, különösen Detroitban, akik rossz döntéseik elől próbálnak menekülni. A „Don’t Breathe” két olyan ember akaratharcává válik, akik nagyon rossz dolgokat tettek, de tettüket önmaguk előtt igazolták. A tehetséges Levy és Lang lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük karaktereik sarkalatos döntéseit, és ott helyez minket a házban – a piti bűnözővel és a sötét titkot őrző férfival együtt, lélegzetünket visszafojtva.
A filmről további érdekességeket itt találhatsz.
Vaksötét teljes film magyarul online megnézhető ezen az oldalon.